Egy igazán szar hetet, vagy mondhatni hónapot zárok lassan. Ami lehet, az összejött. Nagyon nehéz talpon maradni, mikor az élet apró dolgai egyenként akarnak agyon taposni. Egy dologba kapaszkodtam igazán a sport. Vártam az ellazulást, hogy a felgyülemlett stresszt, mérget kiadhassam magamból. Mélyrepülésbe kezdtem. Lélekben.
Sok kérdést kellett felsorakoztatnom magamnak. Hol tartok az életemben? Jó úton haladok-e? Ki/Kik állnak mellettem? Mire vagyok képes? És egyáltalán ezek miért számítanak?
A válaszokat nem találtam még teljesen-... keresem.
El kellett gondolkodjam azon, hogy mi legyen a célja a bolgnak, továbbá mi legyen a sorsa. Körbenézek: Tele vagyunk életmód stb. bloggal. Ki-ki még be is fut vele, némelyik blog még hasznos is, némelyikben nagyot is csalódtam. Egyet eldöntöttem a saját dolgommal foglalkozom főként, így fogok előre haladni. Így a saját blogom: Kinőttem azt a részt, hogy magamat számoltatom el a blogírással. Megvagyok nélküle is. Kellett egy mankó, de igazából enélkül is tudok járni. Vannak helyzetek, mikor igenis nincs időm, sem energiám már írni. Így erre is a választ kerestem.
"Tedd fel a kérdést magadnak miért hoztad akkor létre?"
-Kordában akartam tartani saját magamat! tudtam, ha vezetem rendszeresen a blogot, akkor már nem csak magamnak kell elszámolnom a tetteimmel, hanem nektek is. Kudarcot nem szeretek vallani.
-Meg akarom osztani a tapasztalataimat.
-Tapasztalatot akarok szerezni tőletek!
-és a legfőbb bátorítani szeretnék minél több embert arra, hogy soha sincs késő (évszaktól,családi állapottól, kortól és nemtől függetlenül) egy teljesen új, egészségedben minőségibb életet élni.
-Segíteni akarok azoknak, akikben megvan az elhatározás, de anyagi és/vagy lelki támogatás hiányában, stb. ez nem, vagy nehezen megy.
Tényleg nagyon sok, még tőlem is tapasztalatlanabb ember van körülöttem. A minap, kondiba bejött egy fickó, az edzésem végén jártam, mikor elkezdett edzeni. Mindenféle bemelegítés nélkül, 5 perc láb, 5 perc mell, meg tudom is én még mi, de ki volt szegény. plusz 30 kg súlyfelesleggel, semmi technika, semmi terv, csak jött. 20 perc múlva felállt és bejött később szaunázni. Ennyi. Teljesen zavarban volt, bizonytalan, semmi önbizalom annál több szabadkozás. Mondanom sem kell amit csinált az a nullával volt egyenértékű.
És még hány ilyen példa van. hallgatni is fáj. "sportolok már én is valamit" (de ugyanúgy kajál mint eddig) eredmény=0
"Vettem egy zsír új biciklit" (nem ül rá, kifogás keresés van bőven) eredmény =0
"Gyere mellém dolgozni, víz lesz kaja nincs, tuti lefogysz" még hülyeségnek is rossz...eredmény=estére kizabált hűtő.
Soroljam még?Személyi Edzők...kedveseim...nos igen, egy lány aki tél óta (jelzem már nyár van) nagykabátban, hosszú pulcsiban takargatva a testét, edz nőket, kemény pénzekért, edzésterv összeállítása nélkül..ezt az illetőt egyik vasárnap a metróban éppen nem kabátban..a Fornetti-hez sietve láttam. Akkorra bizonyosodott be a félelmem, nem kicsit volt elhízva.
Vagy egy másik, aki szerint abból áll az edzés amihez most neki kedve van, most erre a gépre kell felcsücsülni, itt csinálsz tízet aztán a másikon tízet és mehetsz haza. Ugyancsak kemény pénzekért. Nem akarom a szakmát piszkálni, mert a közlébe sem jöhetek, de azért ennyire hülyére veszik az embereket, csak mondom.
Nos ezek a példák, azért kerültek felsorolásra, mert nyomasztóak a tények, sokan nem tudnak ezekről és kötelességemnek érzem ingyen megosztani veletek ezeket.
HOGY TE MIT TESZEL, AZ AZ IGAZÁN FONTOS! Saját magadnak számolj el és ha nem teszik az eredmény akkor építsd magad újra! Ne irigykedj, ne tétovázz, csináld!
Én küzdeni fogok itt leszek, ha olykor el is tűnök kicsit. Maradok, a BOLG marad, csak néha "ne dumálj csak csináld elven" standby-ra teszem majd magam.
Köszönöm mindazoknak, akik a féjszen:) együtt gondolkodnak velem, akik ha kell bátorítanak:)
Norcsixxxx
Kitartáááás...:) Csak így tovább!
VálaszTörlés